Hurrá, nem nekem kell kimondanom, meg okoskodnom, hanem hivatkozhatok végre más forrásra: hogyan pazaroljuk el értékeinket. Konkrétan Észak-Kelet Magyarországról beszélek, mindig mondtam, hogy a Bükk környéki, meg az Aggteleki-karszt környéki falvakból sokkal többet ki lehetne hozni. Nem a Bükkből, hanem a környékéből, ami alatt természetesen nem az egy szem Répáshutát, meg Szilvásváradot értem például. Most éppen az Aggteleki-karszttól nem messze elhelyezkedő Rudabányáról van szó, ami szomorú sorsú városka (falu?), egykor virágzó bányásztelepülés volt, nagy volt az élet, de a rendszerváltás után bezárt és lerohadt minden.

Persze nem a bányát kell újranyitni, de most láttam egy remek összeállítást a Szempontban a régészetről. A riport alapvetően nem Rudabányáról szólt, de érintőlegesen szó volt Rudabányáról is, meg a lerohadásról, és elhangzik ez a mondat:

"Még az őrbódét is ellopták a világszenzációként számontartott rudabányai régészeti lelőhelyről. Ha ez a hely mondjuk Amerikában lenne, szinte biztos, hogy már látványos őslényparkot varázsoltak volna köré, és az egész falu a turistaforgalomból élne."

Szóval ezt nem én állítom, viszont teljesen egyetértek.

Magyarra elfordítva ez az egész arról szól, hogy oké, a bányászatnak vége, de ez nem szabadna, hogy azt jelentse, hogy az életnek is, meg a régiónak is vége. Az értékek, amiket hasznosítani lehetne, ott vannak, léteznek, és mégcsak nem is kamulátványosságokat kell teremteni, hanem az adottságok megvannak. De ezt senki nem aknázza ki. Így rohad le minden, és így lesz egyre siralmasabb egy országrész, ami jobb sorsot érdemelne.

Videó alább tekinthető meg, az ominózus rész 24:35-nél kezdődik. Akinek nem menne a videó, próbálkozhat itt.

Nekünk a forrásból ivás épp annyira hozzátartozik a túrázáshoz, mint a kaptatás az emelkedőn, vagy a falatozás az elemózsiából, a fák, madarak, meg a túra végén a falusi kocsma, és a vonatozás. Amikor csak lehet, iszunk is forrásokból, ha működnek. Soha nem volt még semmi bajunk (lekopogom). A dolog másik fele meg az, hogy a forrásoknak története van. Vannak, amelyeket szervezett turisták építettek ki, tartottak rendben, és neveztek el a turistatörténelem különböző korszakaiban, a háború előtti időkben, vagy '45 után. Vannak, amelyeket ugyan nem a turisták építettek, de a 80 évvel ezelőtti túrakalauzokban már említve vannak. Sőt, a Tűzköves-forrás (Börzsöny - Királyháza) emléktáblája 1910-es, szóval majd 100 éves forrásról van szó, tán még régebbiről. Persze sok ezek közül a kiépített források közül pusztul, vize ihatatlan, elposványosodott, vagy már elapadt. De van néhány, amelyet az erdészet továbbra is rendben tart. Szóval a forrás az hozzá tartozik a táj történetéhez.

Sporttársunk, Skeramajom hívta föl a figyelmemet egy cikkre, amely a pilisi és gerecsei források szennyezettségéről, ihatóságáról szól. Sajna, a hírek rosszak, még szerencse, hogy mi főleg a Börzsönybe járunk, így "ha nem tudom, nem fáj"-alapon, azokból vígan ihatunk. Az adatok azért is meglepőek, mert az ember azt várná, hogy minél messzebb esik egy forrás a lakott területektől, annál biztonságosabb, annál tisztább a vize. A cikk adataiból viszont az olvasható ki, hogy ez nem teljesen így van, az esztergom környéki szőlők forrásai közül jó néhány iható, míg mondjuk az erdei Makó-forrás szennyezett.  

(Na most felmerült bennem a kérdés, hogy például a Természetbarát-forrás, ami a Nagy-Hideg-hegy alatt van, de azért nagyon magasan, no, az mennyire lehet szennyezett? De ez a kutatás csak a pilisi források egy részét vizsgálta.)

A cikk ezen, vagy ezen a linken olvasható. De mivel az Esztergom portál tapasztalatom szerint az utóbbi időben elég rapszódikusan volt elérhető, ezért ugrás után olvasható az idekopizott változat.

Az MTA Ökológiai és Botanikai Kutató Intézet (ÖBKI) kutatói a hazai botanikusok bevonásával elkészítették Magyarország természetes növényzeti örökségének első tudományos igényű leltárát (MÉTA) - jelentette be Török Katalin, az ÖBKI igazgatója hétfői budapesti sajtótájékoztatóján. A fogyasztói társadalom európai "fejlődésével" egyre nagyobb ütemben csökken a biodiverzitás, a fajok sokszínűsége. A negatív következmények felismerésével Európa sok országában megnőtt az igény az aktuális növényzet térképezése, monitorozása iránt.

Aki bővebben kíváncsi, hogy mi is ez, az kattintson ide, meg a kutatás honlapjára, ide. Ami miatt ez nekünk fontos, az az, hogy a kutatás szerint Magyarországon a legtermészetesebb növényzet a Börzsönyben, Mátrában, Bükkben, Zemplénben, és a Bakonyban maradt meg, no és a Hortobágyon.

Ez mondat viszont kicsit szíven ütött:

"2060-ra a védett területeken belül eltűnik az erdőknek, gyepeknek, mocsaraknak a 40 százaléka, e területeken kívül a csökkenés 75 százalékos lesz" - hangsúlyozta Molnár Zsolt, az intézet tudományos munkatársa.

Túrázós Rammstein klippet találtam, úgyhogy most föl is rakom. Habár nem is annyira túrázós, inkább hegymászós, de azért itt a helye. Elég közhelyes klip, de a látvány azért szép. Mindig mondom, hogy sajnálom a Rammsteint, amiért ilyen gagyi klipeket gyártanak nekik.

És hogy nehogy elszontyolodjunk ettől a kliptől, itt van egy vidámabb:

Hoppá, brutál mód olvad a hó a Börzsönyben, ezt onnan lehet tudni, hogy a Morgó patak annyira megáradt, hogy a partján álló víkendházakat fenyegeti. A Morgó patak egyébként egy érdekes dolog, a Török-patak Szokolya alatti részét hívják így, egy pontig Török-patak, aztán hirtelen Morgóvá változik, Kismarosra már így érkezik be. És hát a Börzsönyi gyökerek ugye: a Török-patak a Királyrétnél egymásba ömlő Nagy-Vasfazék-patakból, Szén-patakból, Bagoly-bükki-patakból jön létre alapvetően, persze rengeteg kisebb patak is táplálja. De ez előbb emlegetett három patak egyenesen a Magas-Börzsönyből hozza a hólevet. Így nem kell csodálkozni a hirtelen áradáson, de persze az azért nem semmi, hogy "néhány óra alatt egy métert emelkedett a patak víszintje". Ezek a patakok a sokszorsukra meg tudnak duzzadni, de még így megáradva sem tűnnek veszélyesnek, de ez csak a látszat, egyszer volt alkalmam kipróbálni egy ilyen megvadult kispatak (a Szén-patak volt az) sodrását: elég kemény.

A hír teljes szövege:

"Az ingóságok biztonságba helyezésére hívta fel a Morgó patak áradása miatt az ingatlantulajdonosok figyelmét a Pest megyei Kismaros polgármestere, Poldauf Gábor. A hirtelen hóolvadás miatti áradás hatvan-hetven ingatlant érinthet, miután néhány óra alatt egy métert emelkedett a patak vízszintje. Az ingatlanok mintegy háromnegyedében élnek állandó lakosok."

A fatolvajok mellett másik állandó témánk az idióta quadosok, akiket nem lehet eleget és elég keményen szidni. Természetesen az erdőkben illegálisan motorozgató és quadozó barmokról van szó, akik gyakorlatilag csak kárt okoznak, semmi keresnivalójuk az erdőben, még a környékén sem.

Időről időre olvasni híreket arról, hogy megpróbálnak ellenük fellépni itt-ott. Azt nem tudom megítélni, hogy ezek az akciók mennyire sikeresek, de az biztos, hogy ezek ellen seggfejek ellen tenni kell valamit, méghozzá határozottan. Tegnapi hír, hogy ezúttal a Duna Dráva Nemzeti Park embereinek lett elege a quadosokból. Közösen fognak járőrözni a vadászokkal, és a pénzbírság mellett lehetőségük van a jármű elkobzására is, ami egyébként a legjobb megoldás lenne. Persze nehéz őket elkapni, de ha jól emlékszem, pár évvel ezelőtt volt már rá példa, hogy szabályos hajtóvadászatot rendeztek ellenük.

A hírt az Indexen találtam, íme a teljes szöveg:

"Közösen járőröznek, közösen ellenőrzik az arra járókat majd a védett területeken a Duna-Dráva Nemzeti Park és az Országos Magyar Vadászkamara munkatársai, hogy visszaszorítsák a szabályellenesen ott motorozókat.

A quadmotorosok elleni eredményesebb fellépést teszi lehetővé tavasztól Baranyában a Duna-Dráva Nemzeti Park (DDNP), valamint az Országos Magyar Vadászkamara területi szervezetének együttműködési megállapodása, amelyet a két szervezet vezetője hétfőn Pécsett írt alá.

Amit nem tudok megírni magamtól, mert lusta vagyok és/vagy nincs elég infóm, az néha tálcán elém gurul. Régóta szerettem volna egy posztot erről a tokaji balhéról, tudjuk: világörökség, borocska és erőmű. Most találtam egy igen jó cikket a témában. Pallagi Ferenc írta, aki ellentmondásos fickó pl a Bors főszerkje, ami egy kőgagyi bulvárlap, ugyanakkor őt bírtam az ex-napkeltés csapatból egyedül. És persze borbíráló is, ez nagyon mellette szól. Havas Henrik utálja, ez még öt darab jó pont, akkor csak jó fej lehet.

Nagyon jó olvasni egy ilyen összetett, több szempontot fölvillantó cikket. Olvasgattam már mindenfélét a témában, de ennyire átfogóra nem emlékszem. A teljes cikk itt olvasható, de nem tudom megállni, hogy néhány idézetet ki ne ragadjak. Az idézetek után pedig még néhány megjegyzést fűzök majd az egészhez a magam részéről is.

"Tokaj-Hegyalja soha nem tudott megélni csak a borából. Hiába volt a XVIII. századtól nemzetközi hírű az aszú, hiába hozott fellendülést a főleg lengyel és orosz piacra irányuló borkivitel ebben a korszakban, a népesség túlnyomó része nem a borból élt.

A sikeres borkereskedelemből mezővárosi rangra vergődött hegyaljai települések határainak nagyobb részén gabonát termeltek, gyümölcsöt, jelentős volt az erdőgazdálkodás, a színesfémek és ásványok bányászata, a kádár-ipar, a kovácsművesség, de számottevő hasznot hoztak a városi kisiparok is. Már a két világháború között is elterjedt volt a kétlaki életmód: a városban ipart űző család művelt/műveltetett néhány hold szőlőt, és annak hasznával egészítette ki jövedelmét, de borászkodott az ott élő tanár, ügyvéd, orvos is. A XIX. század második felétől jelentős szerepet játszottak a hegyaljai gazdaságban a szőlőre és/vagy borra épülő szövetkezetek."

Tök véletlenül tévedtem a tura.lap.hu-ra. De, gondoltam, ha már ott vagyok, akkor megnézem, hogy linkelve van-e a vosatka.blog.hu. Naná, hogy nincs, Kovács Balázska, szerkesztő, ezúton is gratulálok, hogy egyetlen túra-, vagy outdoor blogot sem sikerült beszerkesztened az általad "szerkesztett oldalra". Szerencsére az utoljára ötezer évvel ezelőtt frissült igénytelen szarok mind linkelve vannak, úgyhogy megnézhetjük, milyen jókat kirándultak egyesek 2006-ban. Meg az AKG Természetbúvár Alkotókör (bazmeg!!!!) is be van linkelve, hátha valaki onnan próbál értékes infókat találni a túrázásról, útvonalakról. Nem csak a vosátkáról beszélek természetesen, hanem az általam ismert, felnőttek által készített, és felnőtteknek szóló, informatív túra és outdoor blogok közül egyik sem található a tura.lap.hu-n.

Mondjuk annyira meg sem lepődtem, mert hozzászoktam, hogy a lap.hu linkgyűjteménye ratyi, és nem azért mert nincs rajta a drágalátos kis blogocskám, hanem azért mert hamarabb összeszedek guglival értékesebb infókat, mintha végig kattintgatnám az összes szar linket mondjuk a latinzene, vagy a retró lapokon.