mirko vosátka

Bükki háromnapos (2010) 2. rész

2010. szeptember 12. 12:29 - mirko vosátka

Viszonylag korán felébredtünk, amúgy tekintettel arra, hogy nemzeti parkban voltunk, az éjszakát természetesen a turistaút felett lebegve töltöttük, ahogy arra Medve11 kolléga a múltkor rámutatott ;-) A reggel baromi szép volt:

 

Második napunkon továbbra is a Kék-Sárgán, a Kásás-úton haladtunk tovább egészen a Kék-Piros-Sárga kereszteződéséig, itt jön be a Szalajka-völgyből jövő út, és itt lehet végre bebocsátást nyerni a fennsík belsejében. Ugyanis eddigi túránkon még mindig csak a fennsík nyugati szélén túrázgattunk. Érdekes, hogy ha az ember sokat járt már különböző hegységeinkben, akkor egy idő után képes megkülönböztetni a Bükk, a Mátra, a Börzsöny, az Aggteleki-karszt, vagy a Pilis hangulatát, ugyanis mindegyik egy kicsit más. A Bükkben is mindig azt érzem, hogy ha hirtelen valamilyen csoda folytán egy reggel az erdő közepén ébrednék fel, akkor is kábé 10 perc nézelődés után már meg tudnám mondani, hol vagyok. Ez csak arról jutott eszembe, hogy itt már végig a tipikus bükki tájon baktattunk. Szóval a Piroson mentünk tovább egy kellemes emelkedőn, amelynek végén újabb kereszteződés várt minket, itt lehet elfodulni az Őr-kő kulcsosház illetve a Cserepes-kői barlangszállás irányába. Mi nem arra mentünk, hanem folytattuk utunkat a hegység belseje felé, vagyis északnak a Kék+ -on.

Az utat töbrök és rétek szegélyezték, hogy teljes legyen a kép, majd nemsokára megérkeztünk a Kopasz-réti barlanghoz, innen továbbra is a Kék+ -on maradtunk. Ahol az Istállós-kő felé leágazik a Zöld Háromszög, ott van asztal meg pad, tehát ettünk is pár műzliszeletet meg almát.

Töbrök és rétek:

A tervünk az volt, hogy megnézzük a Bükk egyik legfőbb látványosságát, az Őserdőt. Ez az az erdőrész, amelyet több mint 150 éve nem művelnek erdészetileg, ami azt jelenti, hogy nem vágnak és nem telepítenek fákat, minden úgy megy, mint az ősidőkben. A látvány tényleg fantasztikus, hatalmas öreg fák állva hallnak meg, majd ha kidőlnek, akkor az óriási törzseken gombák, mohák, növények burjánzanak, mint valami mesekönyben. Aki figyelmes, azt is észreveszi, hogy ez az erdő nem egykorú fákból áll, mint a telepített, szelektált erdők, hanem a különböző fa-generációk vegyesen nőnek föl.

Na, ez volt az úticél, voltam itt már sokszor, utoljára három évvel ezelőtt. A lényeg, hogy a régi szép időkben az Őserdő szabadon látogatható volt, olyannyira, hogy az Országos Kék is keresztülvezetett rajta. Ezért is tudtam többször is megnézni. Majd pár évvel ezelőtt egyszercsak körbekerítették, és gyakorlatilag lezárták a látogatók elől, csak a szakemberek mehettek be. Igazából nem olvastam arról hírt, hogy mi volt ennek az oka. A vandálok? A motorosok? Vagy egyszerűen csak úgy gondolták, hogy még a turisták se menjenek be? Három évvel ezelőtt viszont azt találtuk, hogy a kerítés a turistaút mindkét végén meg volt bontva. Azt azért lehetett sejteni, hogy valószínűleg nem az erdészek bontogatták meg, de mi azért bementünk, és újból gyönyörködhettünk ebben az őserdőben.

Gombák egy farönkön, nem az Őserdőben:

És hogy végre eláruljam a lényeget: most megint le volt zárva teljesen. Az úttól távolabb mintha láttunk volna bontást, de ennyire azért nem akartunk törvényt sérteni, hogy mindenféle réseken mászunk be. Úgyhogy csalódottan visszafordultunk és bandukoltunk tovább a Kék+ -on az Olasz-kapu felé, miközben Malinowskiról beszélgettünk meg az ő kutatásairól a bennszülöttek szexuális szokásairól. Útközben egyébként egész sok turistával találkoztunk, méghozzá fiatalokkal és nem a kocaturista fajtából. Szemmel láthatóan több napos túrákra jöttek fel. Rizikós megállapítás, de nekem mindig is az volt az érzésem, hogy a Bükköt több turista látogatja a normálisabb fajtából, míg a Börzsönyt mintha jobban elárasztanák hétvégén a kocák. A Bükknek minden részén találkoztunk túrázókkal, a Börzsönyben a Csóványos-NagyHH-Királyrét útvonalra sűrítődik a tömeg. Persze ez nem egy tudományos megállapítás, csak benyomások.

Olasz-kapu:

Na, persze az Olasz-kapunál, a betonúton már belefutottunk egy csomó nem-bakancsos kirándulóba is, naná, hiszen ez a betonút Szilvásváradról jön föl, és a kényelmesek/kisgyerekesek ezt választják.

Olasz-kapu környékén is ízelítőt kapunk a gyönyörű, borókás, töbrös bükki tájból:

Szerencsére hamar magunk mögött hagytuk a sétálgatókat és nyomultunk tovább Hármaskút felé, majd onnan a Csurgókúthoz. Itt is rengeteg ember volt, ugyanis az erdészházat és a mellette lévő kulcsosházat ki lehet bérelni, és ilyenkor háromnapos ünnepeken, meg nyáron ezt sokan meg is teszik. Úgyhogy volt itt egy rakat ember családostul, gyerekestül, autóstul. Ez a kút egy fontos pont a Bükkben, ugyanis a fennsíkon kevés helyen van víz, nos ez az egyik. Itt tölthettük fel tegnap délután óta először a készleteinket és meg is ebédeltünk a kis szivattyúház tövében. A hőmérséklet már sokkal melegebb volt, mint előző nap, kimondottan nyárias meleg volt és erősen sütött a nap, de ezt egyáltalán nem bántuk.

Csurgókúttól természetesen a Bükk másik látványosságát vettük célba: a Nagy-mezőt. A Nagy-mező is tipikusan olyan hely, ahol gyerekkorom óta már húszezerszer voltam, de mégis mindig szívesen jövök vissza, most is nagyon jól esett leülni és gyönyörködni a tájban. A lipicai ménes sajna most nem nyargalászott kint a mezőn, az évek során volt már többször, hogy szembetalálkoztunk velük. Találkoztunk viszont egy kutyás, nordic walkingozó középkorú házaspárral, akik nagyon jó arcok voltak.

A nagy tervünk az volt, hogy még a mai nap megnézzük a Déli oldal híres köveit, vagyis a Három-kőt és Tar-kőt, aztán onnan lemegyünk a Hárs-kúthoz, és ott ér véget második napunk. A dolog viszont úgy alakult, hogy szokás szerint kifutottunk az időből, pedig amúgy tök jó tempóban mentünk egész nap. Valószínűleg ebben benne volt a pár eltévedés, meg a sok üldögélve beszélgetés, így "vesztettünk" időt. Nagy tragédia persze nem történt, csak mivel a pesti ember ritkán jut el a Bükkbe, ezért szerettünk volna minél többet megnézni a Best of-ok közül. Tehát a Nagy-mezőről elindultunk a Zöldön déli irányba, a Kis kőhát-nyergénél konstatáltuk, hogy a régen itt álló, és nagyon hasznos budi föl van borítva, így használni nem tudom. Pedig milyen jól is jön egy budi néha az erdőben! Aztán ahol a Zöld Háromszög leágazik a kövek felé, ott hosszabb tanakodás után úgy döntöttünk, hogy nincs már annyi időnk sötétedésig, hogy elkanyarodjunk a Tar-kő, Három-kő irányába. Így továbbhaladtunk a Zöldön, azaz Török-úton, ami nemsokára délkeletnek fordul.

Ez is marha szép útvonal egyébként, ráadásul kárpótlásul itt is van egy jó kis kilátópont, ha már a Tar-kő kimaradt.

Ez a tábla volt az egyik fára szegezve a kilátópontnál:

Hihetetlen élmény volt, hogy mi minden változott a tájban azóta, amióta utoljára a Bükknek ezen az útvonalán jártam. Az egyik részre egyáltalán nem ismertem rá, sűrű fiatalos szegélyezte az ösvényt. Aztán rájöttem, hogy ezen az úton utoljára 8 éve jártam, és akkor ez a fiatalos még nagyon pici volt, úgyhogy ez a rész teljesen olyan volt, mint egy tisztás, egy irtás. A fák közben megnőttek én meg így mértem le, hogy mennyi kurva sok idő eltelt azóta.

A jó öreg Hárs-kút viszont szerencsére üzemelt, a víze nagyon jó volt, innen töltöttünk föl éjszakára. Itt ért véget második napunk.

8 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://vosatka.blog.hu/api/trackback/id/tr82290164

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Don't Panic, Stay Calm 2010.09.12. 22:11:01

Ahhj, de nagyon ott lettem volna! Egyébként ezt az Őserdőt meg kell magamnak nézni. Még ha le is csuknak érte! Majd legfeljebb viszem magammal a USMC ghillie suit-omat, hogy kevésbé legyek észrevehető. ;)
A másik, komolyabb dolog: A Börzsöny és a Pilis is közel van Budapesthez, ezért minden bizonnyal számszerűleg is több az ember és azokból is a kocaturista, míg a Bükk sok embernek kiesik, ezért oda csak azok vállalják a több órás utazást, akik komolyan veszik a túrázást. Talán ezért a kevesebb hülyegyerek.

mirko vosátka · http://vosatka.blog.hu 2010.09.12. 22:31:09

@Don't Panic, Stay Calm: szerintem hétköznap, amikor csendesebb az erdő, nincs senki, akkor be lehet osonni. de nem tőlem hallottad :D

a másik: igen, a bükkbe egerből és miskolcról mennek föl talán, és biztos kevesebben, mint pestről. aki meg pestről megy, az meg már nagyon elszánt :)

Don't Panic, Stay Calm 2010.09.12. 22:51:15

@mirko vosátka: Micsoda? Őserdő, meg beosonás, meg Mirko Vosátka egy mondatban??? Én nem is tudok ilyenről!!! :)))

Asidotus 2010.09.13. 16:21:24

Egész konkrétan, kerítésen átmászó létra van ácsolva az Őserdőhöz, egy hete még ott volt.

A Bükk nagyobb, magasabb, mint sok magyarországi, főleg, Budapest közeli hegy. Nem vezet fel rendes út, tömegközlekedés a tetejére, emiatt sincsenek ott annyian.
Csak vasárnap (munkaszüneti napokon, vagyis még szombaton (szabadnap nem)) jár egy busz Egerből Lillafüredre, ami 680 méter magasan vezet át a Bükk közepén.

A posztban említett, Olasz-kapuhoz vezető műút fizetős, Szilvásváradtól kb. egy ezres. De messziről jötteknek mindenképpen érdemes kihasználni, mert lenyűgöző útvonalon megy végig. Oké, alföldieknek meredek lehet, hogy másfél sáv széles úton néha százméteres szakadék felé kell lehúzódni, ha jön szembe valaki ...

mirko vosátka · http://vosatka.blog.hu 2010.09.13. 17:45:48

@Nűnű: szia, sztem az a másik irányból lehet, mert amerről mi jöttünk ott nem volt létra. meg ki is volt írva, hogy tilos a bemenet. ettől még persze be lehet menni, csak paráztunk egy kicsit, hogy természetvédelmi őrrel találkozunk. ennek persze, tudom, kevés az esélye, de mégis.

igazából a börzsöny is magas, és a belsejében nincs út. valószínűleg tényleg az van, hogy pestről többen áradnak ki. vagy nem tudom.

és ti bementetek egy hete az őserdőbe? :)

Asidotus 2010.09.13. 23:36:49

@mirko vosátka:
hogyne.
Nézem, hogy ti a zöld jelzésen közelítettétek meg az Őserdőt, a Káposztáskert lápa - Istállóskő mögül.
Pont az országos kék vonalán van két kerítésátmászó létra, igaz, borzalmas állapotban.
a már tiltott területek: lombhullás után (még hó előtt) az Ablakoskő-völgy. Bánkút mellett van a csurgói erdészház, onnan indul a völgy le, Nagyvisnyó felé. Nincs benne jelzett út, vagyis papíron nem látogatható. De olyan lenyűgöző szurdokvölgy, benne a 30 méter magas, de csak néhány méter vastag sziklafalakkal, amelyek a völgynek keresztben magasodnak, hogy nem hiszed el. És az röhej, hogy a Cartographia néhány évvel ezelőtti Bükk térképén az Ablakos-kő képe virított.

mirko vosátka · http://vosatka.blog.hu 2010.09.15. 22:37:25

@Nűnű: igen, mi a zöldön jöttünk.

az ablakoskő völgyről már olvastam, hogy nagyon szép, de sajna még nem jutottam el oda. kár hogy ilyen ritkán tudok menni a bükkbe, pedig tényleg szívem csücske ez a hegység.

a csurgói erdészháznál amúgy voltunk, ott töltöttünk vizet.

kösz az infókat!

oldbikeold 2010.11.22. 10:41:14

Ez az ablakoskő új infó-köszönöm!
A török útról a kilátás valóban felejthetetlen...Ranya hegyről:
picasaweb.google.com/oldbikeold2/FelsotarkanyiRetesfesztivalTekereszet#5378456590897793650
süti beállítások módosítása