Most, hogy beköszöntött május közepén az ősz, le kellett mondanom a hétvégi túráról, de nem baj, mert a legutóbbi túrámról még maradt egy bejegyzésnyi füstölgés.

A szemét az erdőben mindig zavaró, bárhol is van, és bármi is az. Legyen szó az erdei munkások által patakba görgetett gumiabroncsokról, vagy az erdészeti utak mellett szintén általuk szétdobált motorolajos flakonokról. Vagy legyen szó a hülyegyerekek által szétdobált csipszeszacskókról és kólásflakonokról.

De a legidegesítőbb mégis az, amikor viszonylag nehezebben elérhető helyeken, tehát a hegység belsejében, magasan, ahová tényleg fel kell mászni, ott talál az ember hulladékot, és ezek közül is a legdühítőbb, amikor teleszemetelik a tűzrakóhelyet. A kiépített tűzrakóhely ugyanis arra van, hogy ha valaki kellemes környezetben szeretne grillezni, szalonnázni, akkor megtehesse, ilyen a Foltán-keresztnél lévő pihenő is, amit rendszeresen telegányolnak. Ami ezen a fotón látható, az sem túl gusztusos, de láttam már ennél durvábban teleszemetelve is.

Ilyenkor elképzelem, hogy nagy nehezen felmászok a barátaimmal vagy családommal szalonnát sütni, és azt látom, hogy ki kell takarítanom más után a turhát és/vagy más szemetén kell tüzet raknom és kaját készítenem. Ennél dühítőbb dolog kevés van. Főleg, ha belegondolunk, hogy mi lehet annak az idiótának az agyában, aki így hagy ott maga után egy tűzrakóhelyet. Egyrészt ha már felcipelt egy csomó szart, akkor miért pont a 0,01 gramm súlyú zacskókat és dobozokat nem képes magával levinni, ami már nem súly? Másrészt hogyhogy nem gondol abba bele, hogy ugyanúgy, ahogy ő is meglátogatta ezt a pihenőhelyet, majd jön utána egy másik ember is, aki szintén szeretne szallonázni. Ez azért rávilágít hazánk mentális állapotára - hogy ilyen nagy szavakat használjak egy túrablogon -, sokan nem igazán vesznek tudomást arról, hogy rajtuk kívül még él tízmillió másik ember ebben az országban (ilyesmikről, hogy természetvédelem, most nem is beszélve).

Ilyenkor arról szoktam álmodozni, hogy a tűzrakóhely közelében elhelyeznénk, nem, nem egy tiltótáblát, nem is kamerát, és nem is egy természetvédelmi őrt, hanem egy géppuskafészket géppuskával, aknavetővel és pár fős kezelőszemélyzettel, és amikor azt látják, hogy egy kirándulócsapat teleszórja az egészet ratyival, akkor tűz alá vennék a bandát. Na, de ez csak álom. Szerencsére.

Ui: közben eszembe jutott, hogy nem csak mindig a szalonnasütők hagyják így maguk után a tűzrakóhelyet, hanem sok kocaturista valószínűleg a tűzrakóhelyet azonosítja a szeméttárolóval. Erre valóban nem megoldás az erdei szemetesek kihelyezése, mert azoknak tartalmát széthordják az állatok meg a szél. Itt tényleg a szemléletet kell megváltoztatni oktatással, neveléssel és büntetéssel.