Legjobb alatt nem azt értem, hogy a legfinomabb, mert abban egyértelműen a vörösboros marhapörkölt nyerne bográcsban elkészítve, hanem a legtáplálóbb túrakajákat.

Volt idő, amikor egy kiló kenyérrel meg 40 deka szalonnával vágtam neki egy-egy többnapos túrának. És habár nem vitatom, hogy biztos valaki így is hihetelen teljesítményeket képes kihozni magából, nekem az a tapasztalaotm, hogy a kaja, az egyik kulcsdolog a többnapos túrán, ott dől el minden. Nem akarom túldimenzionálni a dolgot, mert végül is nem a Csomolungmát hódítjuk meg, de végül is fel kell venni másnap is azt a rohadt hátizsákot (a négynapi cuccal), és másnap is el kell jutni A-ból B-be, miközben még hugyozni is egy 18 kilós zsákkal mész, úgyhogy az ilyen középhegységi túráknál is oda kell figyelni a részletekre.

Arra már korábbi túráimon rájöttem, hogy ha nem viszek be elég kalóriát, akkor annak jó vége nem lesz. Így elkezdtem törni a fejem és lassanként, évről évre kialakítani azt a túrakaját, ami nekem a legtöbb energiát adja. Arra is rájöttem, hogy a mai kenyerektől egyszerűen nem lakok jól, úgyhogy nem szabad minden étkezésnél csak kenyérből bevinni a szénhidrátot, mert fél óra múlva úgyis éhes leszek. Asszem, ezen a mostani Mátra túrán sikerült az alakítgatás a legjobbra, most tényleg úgy éreztem végig, hogy van honnan energiát meríteni az újabb és újabb emelkedőkhöz.

Volt egy olyan mixem, amit napközben és reggel nyomtam. Ehhez az ételhez kell valamennyi víz, nem sok, 1-2 deci, de amikor nagyon szűkében voltunk a víznek, akkor nem akartam ilyenre elpazarolni a drága folyékony gyémántot. Arról nem is beszélve, hogy ez a kaja valamilyen szinten dehidratál is, úgyhogy jócskán inni kell utána. Ez azt jelenti, hogy ha spórolni kell a vízzel, nem ez a nyerő.

Tehát a recept:

Barna rizspehely/rizskása (ez nem az a kakaóízű dobozos szar, amit gyerekkajaként árulnak, hanem a bioboltban kapható!!! Amit most vettem, az nem instant, úgyhogy legközelebb instantot veszek, mert sok időt vett el, amíg elropogtattam a szemeket. Az egyébként mindegy, hogy barna rizs vagy fehér.)
Full Force márkájú Slow Carb (lassú felszívódású maltodextrin, palatinose, zabliszt, fruktóz)
Natura Nutellino (őrölt földimogyoró karobporral)
Néha Scitec 30 grammos 100% Whey Protein

Az egészre ráöntök egy kis vizet, hogy lucskos legyen, összekeverem és bekanalazom az arcomba :)

A rizspehelyt nem kell magyarázni, hogy miért jó, nagy a ch tartalma, ugyanakkor nem túlságosan feldolgozott (mondjuk a fehérliszthez képest), és nincs benne adalékanyag. A Slow Carb adja az extra löketet: a palatinose és a maltó plusz szénhidrátokkal lát el, a zablisztet meg nem kell külön kifejteni, hogy miért szuper. A Nutellino pedig jó kis fehérje forrás, tehát így a fehérje is megvan az étkezéshez, amúgy meg fehérjének jó a kis zacskós Whey Protein is, csak persze drágább, mint az őrölt földimogyoró.

Ne ijedjen meg senki, vittem magammal főtt csülköt is, meg kenyeret is, kolbászt, sajtot is, de úgy alakítottam, hogy a nagy energiát ez a mix adja. Amúgy ezek az alkatrészek könnyűek is, könnyebbek, mint egy kiló kenyér, de több üzemanyagot adnak.

A másik saját fejlesztésű mixemet vacsorára eszem mindig túrákon. Ehhez is víz kell, szóval ennek is ez a gyengéje. Itt a burgonyapelyhen van a lényeg, ez adja a jófajta ch-t, de ebben az esetben sem a bolti burgonyapüré porról van szó, hanem a pécsi Natura cég pelyhesített krumplijáról. Öntök hozzá egy kis vizet, hogy egy szimpatikus állagú masszává változzon a por, utána rányomok féltubus krémsajtot és egy kis sót. Ezután még szoktam enni kicsivel később az este folyamán nyárson sült kolbászt kenyérrel, de mint mondtam, a kenyér számomra túrák alatt nem egy nagy energiaforrás.

Ja, és aki azt hiszi, hogy ezek után dagadt disznóként jöttem haza, az téved, szerintem még fogytam is - és nem izomból, mert ugye az egésznek az lenne a lényege, hogy ne izmot bontsunk.

Az izombontásról jut eszembe, hogy ami még jól jött nekem, az az amino tabletta. Ez a fiatalabbaknak szerintem szinte fölösleges, de abban a életkorban, amikor már lassabban regenerálódik a szervezet, baromi jól jön.