Most olvastam egy cikket a külföldi foglaltházakról és erről beugrott néhány emlék, az emlékekről meg néhány gondolat. Anno, amikor gimnazisták voltunk, még nem voltak ilyen hülyeségek, hogy internet, az információkat újságokból, könyvekből és személyes élményekből szereztük be. Mivel már akkor is sokat túráztunk, ezért többnapos túrákra is előszeretettel mentünk, és mivel nagyon érdeklődtünk a zöld mozgalmak iránt, ezért az akkoriban Magyarországon fellelhető két könyvből szívtuk fel az információmorzsákat. Ebből a két könyvből, majd a fanzine-okból és Berlinben meg Hollandiában járt barátaink történeteiből tudtuk meg, hogy van ez a foglaltház jelenség, ami itthon nemigazán vert gyökeret, a kilencvenes években volt nálunk pár, de azokat hamar elhagyták.
Akkoriban többnapos túrákon nem mindig aludtunk az erdőben, volt olyan, hogy egy nógrádi faluban sötétedés után bemásztunk az üresen álló, kicsit romos kastély kerítésén (persze nem ilyen óriási kastélyt kell elképzelni, csak ezt az egyszintest), és ott aludtunk, vagy volt olyan, hogy elhagyott turistaházba mentünk be Zebegény környékén és ott éjszakáztunk. Nem törtünk föl semmit, nem törtünk be, ezek ugyanis félig-meddig nyitva álltak. Most azt hagyjuk, hogy ez fiatal srácok hülyesége volt, manapság természetesen nem másznék be éjnek idején elhagyott kastélyokba :)) A lényeg az az, hogy ezeket magunk között viccesen foglaltháznak hívtuk.
És ami erről eszembe jutott, hogy manapság is túrák alatt, az országban jártamban-keltemben eszméletlenül sok elhagyott, de ugyanakkor tök jó állapotban lévő építményt látok. Hosszan tudnám sorolni, hogy a Börzsönyben, Mátrában, Bükkben hol láttam olyan ingatlanokat az erdőben vagy az erdő közelében, ami teljesen használható, mégsem használja senki. Turistaházak, kulcsosházak, vadászházikók, kastélyok és egyéb építmények tömkelege pusztul fölöslegesen, pazarlóan.
És megint a régi vesszőparipámhoz lyukadtam ki, az értékeink elkótyavetyéléséhez. Egyszer azt olvastam, hogy paradox módon a szegény országokban a legnagyobb a pazarlás. Hát ezt nap mint nap látni itthon. Hihetetlen, hogy csomó munkával, pénzzel, építőanyaggal létrehozott dolgok rohadnak le, mintha olyan kurva jól el lennénk eresztve pénzileg. Most nem akarok ilyesmiket felvetni, hogy miért nem használják ki ezeket kulcsosháznak, turistaháznak, egyszerűen csak az akasztja ki az embert, hogy sokan a seggüket a földhöz vernék, ha ilyen ingatlanokba beköltözhetnének. Persze vannak már menthetetlenek is.
Sajna egy csomót nem fotóztam le, mert nem jutott eszembe, mostmár bánom, mert most megmutathatnám őket. De azért pár link, az egyik az a bizonyos kastély:
Szondi-kulcsosház a Börzsönyben
