mirko vosátka

Királyrét - Kemence

2009. augusztus 15. 20:09 - mirko vosátka

Ez a túra augusztus elején volt, megvártam, míg lemegy a kánikula, és nem túl forró időben tudtam elindulni. A Börzsöny magasabb részein nagyon jó klíma volt, a lejjebbi völgyekben persze állt a párás meleg, de hát ez van, ezt kell szeretni. Szokásos útvonalamon, a Saji-kút bércén keresztül mentem föl a Foltán-keresztig. Vicces volt egyébként, hogy a Saji-kútnál ücsörögve egy nő haladt a turistaúton, kábé tíz méterrel tőle ülhettem, a turistaút körbemegy a forrás körül, a csajszi mégse vett észre, kezdtem úgy érezni magam, mint egy indián. Mondjuk elég nagy szarban lett volna a csaj, ha én egy gonosz erdei zombi vagyok és meg akarom támadni. Szóval felértem a Foltán-kereszthez, ahol a padoknál megtartottam szokásos pihenőmet. Egyszercsak zajt hallottam a hátam mögül, nem néztem oda elég gyorsan, épp akkor tűnt el a fák között két rohanó állat. Épp csak a barna foltot láttam belőlük sajna, de én arra tippelek, süldő vadmalacok lehettek.

Kilátás a Foltán alatti részről:

Nem a Három-hárs bércén keresztül folytattam utamat, hanem a Piros X-en. Ez is egy csodálatos túraút egyébként, érdemes egyszer végigmenni rajta. Érdekessége, hogy ez nem a Három-hárs gerincén megy, ami ugye azért szép mert gerinctúra, hanem a Három-hárs gerince alatt, a hegyoldalban. Ezek a Magas-Börzsöny belsejében húzódó völgyek, a csodálatos bükkösökkel, és az eszméletlen csenddel, mindig lenyűgöznek. Igazából ezek mind a Csóványos tömbjének völgyei, hegyoldalai és mindegyiknek megvan a maguk jellegzetes hangulata.

A Piros X-ről az Árva-kút felé akartam lekanyarodni, de véletlenül előbb tértem le egy erdészeti útra. Gyanús volt a dolog, de mégis elindultam rajta, aztán végül nagy nehezen kikeveredtem az Árva-kúthoz. Illetve az Árva-kút nyomához. Az Árva-kút már évtizedekkel ezelőtt is időszakos forrásként volt emlegetve az 1956-os kiadású túrakalauzban, habár tíz évvel később, 1966-ban még úgy írnak róla, hogy percenként 0,3 liter vízhozamú forrás. Egyébként akkoriban terméskő foglalata volt. Mára a nyomát sem igen találtam, hogy hol lehetett itt a forrás. A Sváb Sándor-emléktábla viszont megvolt felújítva, de mintha nem lenne túl ízléses ez az új tábla. Továbbmentem aztán ezen a szintúton, ez is nagyon szép rész, egy idő után kilyukadtam a Csóványosról lefutó Zöld jelzésre. Itt kajáltam egy jót, aztán továbbmentem.

A továbbmenés pedig úgy nézett ki, hogy továbbra is a Csóványos oldalában, szintúton haladva ki akartam lyukadni a Piros O-ra, vagyis a Rózsa-forráshoz. Ahol ugyanis az Árva-kútról jövő út befut a Zöldbe, tulajdonképpen egy kereszteződés van, egy csomó út indul innen. A Rózsa-forráshoz vezető út egy kicsit észrevétlenül a kereszteződéstől pár méterre nyílik. No, ez is egy vadregényes utacska, kevéssé használt, ahogy elnéztem. Nemsokára meg is érkeztem egy természetvédelmi táblához, amin az állt, hogy "belépés csak engedéllyel". A táblát valószínűleg azért rakták ki ide, mert ez a rész a Rózsa-patak völgyének felső része. A Rózsa-patak völgyében meg Őserdő van, és az egész szigorúan védett, elvileg csak engedéllyel látogatható.

Én magába a Rózsa-patak völgyébe nem mentem be, úgyhogy szabályt nem szegtem, ez az út meg, ahová kirakták a táblát, alig 200 méterrel odébb már turistajelzéssel van jelezve, úgyhogy az ijesztgetős tábla kicsit félrevezető. Viszont a környék háborítatlanságát jelzi talán, hogy felzavartam két fiatal szarvast, sajna nem tudtam róluk fotót készíteni, hamar eltűntek az erdőben. A Rózsa-forrást viszont megtaláltam. Ez lenne elvileg a Börzsöny legmagasabban fakadó forrása. A gyakorlatban viszont időszaki forrás ez, nemigen működik, mondjuk most csillogott benne kevés víz, de hát a szokásos dolgokat elmondhatjuk: nincs tisztítva, beáll a víz stb.

A forrástól vörösfenyvesen, majd magaskőrisesen keresztül vezet az út, izgalmas változatosság a bükkerdőkben. Ez az út vinne Magosfára, de odáig most nem mentem el, hanem a Kék háromszögön lekanyarodtam balra. Azt kell, hogy mondjam, a Börzsönynek ezen a táján nincsenek unalmas részek. Hiába vagyok Börzsöny-rajongó, azért vannak olyan részei a hegységnek, amiket unalmasabbnak tartok, például a Kismaros környéki túraútvonalakat. A Csóványos tömbje körül kanyargó, meg völgyekbe lefutó utak nagyon változatosak, a Kék Háromszög mellett például mindenféle sziklaképződmények vannak.

Aztán a meredek lejtőn keresztül leérkeztem az Oltár-patak völgyébe, ami nem vesztett vadregényességéből azóta a pár hét óta, amióta ott jártam. Ahogy haladtam lefelé a patak mellett, észrevettem, hogy a patak mentén három ökörszem repked lefelé. A patakmeder uszadékfáira szálldostak rá, meg a patak partján a gyökerek közé bújkáltak be. Nagyon vicces volt, hogy mindig előttem öt méterrel repkedtek. Megpróbáltam őket lefotózni, de nem látszik semmi a képeken sajna, vagy csak nem keresgéltem elég kitartóan :)

Vicces kedvű turisták elkereszteltek egy út mellett fakadó kis forrásocskát:

 

És az Oltár-patak völgyében láttam ezen a napon harmadszor vadakat. Elég messze voltak, viszont miután észrevettek, nem futottak el teljesen, hanem távolabb megálltak, és lassan sétáltak a hegyoldalban. Próbáltam róluk is fényképet készíteni, látszik is valami folt a fotókon, de túl messze voltak ahhoz, hogy az én gépemmel értékelhető kép készüljön róluk. Kár. Lassan beértem a Kék háromszög és a Kék + kereszteződésébe, és ekkor rájöttem, hogy a múltkor hülyeségeket beszéltem itt a blogon. Itt nem folyik össze két patak, csak valami miatt azt hittem. Az Oltár-patak egy kicsivel később folyik bele a Fekete-patakba.

Fekete-völgyi szakadékos hegyoldal:

A Fekete-patak völgyében folytattam tovább utamat, már régóta kíváncsi voltam erre a völgyre. Nem is csalódtam. Az első szakasza különösen szép a szakadékszerű hegyoldalakkal. Ahogy múltkor a Nagyhideghegy oldalában a Kék+ -en, úgy most a Fekete-völgyben, még a kulcsosház előtt találtam egy olyan foglalt forrást, amit a térképek se jelöltek soha, és a túrakalauzok sem említettek soha, mégis ott van. Sajna nem működik rendesen, és nincs is tisztítva, úgyhogy nem lehet belőle inni.

A régi kisvasút töltése a Fekete-völgyben:

Ismeretlen forrás:

 

A Halyagosi kulcsosháznál viszont kellemetlen meglepetés ért. A kút vize nem volt iható, ugyanis "beledöglött egy nyest". A vizem pedig fogytán volt, úgyhogy nem repestem az örömtől. A kulcsosháztól viszont már a kisvasút sínje is kísérte az utamat, látszott rajta, hogy újítgatták mostanában is, gondolom, állagmegóvási célból, talán kísérleti céllal még fel is tudtak jönni rajta a kulcsosházig vasúttal. De a sínre ki volt dőlve egy jó nagy fa, úgyhogy az elmúlt hetekben nem közlekedhettek rajta, az biztos.

Halyagos, a sín vége:

Egy szép mohos tuskó:

Szinte észre sem vettem, úgy értem be a Hamuházhoz, a Fekete-patak völgyének ezt a részét már jól ismertem viszont, hiszen sokszor jártam erre, most is szép volt, mint mindig, a patakban cikáztak a kishalak (fürge cselle?). Az viszont egy újabb kellemetlen meglepetés volt, hogy a Fekete-kút totál ki volt száradva. Két-három évvel ezelőtt, amikor erre jártunk szeptember környékén, a kút teljesen jól műkődött. Tavaly októberben viszont már ki volt száradva. Most pedig megint azt látom, hogy szinte csontszáraz. Nagyon remélem, hogy ez nem egy tendencia, hanem véletlen, habár a hegység összes forrása működött mostanában, még ha nem is a legnagyobb vízhozammal, szóval elég fura, hogy az egyébként egész bővízű Fekete-kút így kimúlt.

Aztán beértem a Vilati üdülőhöz, újabb meglepetés, de ez már kellemes: a vasút már egész az üdülőig jön, egész jól haladnak a felújítással, habár a Hamuház még nagyon messze van. A Vilati üdülőtől aszfaltút visz Kemencére, ami rendesen szétcseszte a lábamat, minden túrázó rémálma az aszfalt. A Kemence-patak viszont tele volt pisztránggal, azért úgy látszik, őket nem sikerült még kiirtani. Kemencén még beugrottam a kürtőskalácsoshoz, ahova mindig beugrok, a kalács most is nagyon finom volt, ajánlom is mindenkinek.

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://vosatka.blog.hu/api/trackback/id/tr601311628

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása