mirko vosátka

Nagy-Mána

2007. július 24. 18:35 - mirko vosátka

Megcsináltuk végre a Királyrét - Nagy-Mána - Királyháza - Diósjenő túrát. Kicsit hosszú, mert Királyházáról még vissza kell menni Diósjenőre, ráadásul betonon,  de nagyon megéri, hiszen a Nagy-Mána-bérc a Börzsöny egyik legszebb része. Annyit csaltunk, hogy a Csóványost kikerültük egy erdészeti úton. A Foltán keresztig mentünk föl, onnan PirosX nyugat felé. No, ha valakit érdekel, akkor a PirosX-ből nyílik jobbra egy erdészeti út, ott van a Sváb Sándor emléktábla és a teljesen kiszáradt Árva-kút. Sváb Sándor 1910-ben lőtt itt egy kapitális bikát, emiatt az emléktábla. Ebben egyébként az a vicc, hogy akkoriban a Börzsöny nem is annyira turistaparadicsom, mint inkább birtok és vadászterület volt, na de ennek szerencsére vége.

Szóval ezen az erdészeti úton kikerültük a Csóványost, ez nem jelzett turista út, úgyhogy jelzést ne keressünk. Viszont előbb, vagy utóbb belefutunk a Nagy-Mánára tartó Pirosba, ami nekünk kell. A Nagy-Mána bércet nehéz szavakkal leírni. A Börzsöny egyik legvadregényesebb patakvölgyére, a Rózsás-patak völgyére és Csóványosra, meg a Nagy-Mánával szembeni gerincre nyílik kilátás, de egyszerűen nagyon durva. Egyébként a Rózsás-patak felső folyásánál található egy Őserdő, de tilos a belépés. Ezek a gerincek és patakvölgyek pedig magukba sűrítik az egész Magas-Börzsöny lényegét, éles gerincek, és mély, sötét völgyek, eszméletlen méretek - pedig csak egy röghegységben vagyunk. A Nagy-Mánáról több helyen is kiláthatunk, persze van egy nagyobbacska rét is, ahol minden utazó megpihen, alattunk szakadék, velünk szemben pedig a Pogányvár, a szél meg fújja a füvet, amin fekszünk.

Addig is, amíg nem szolgálhatunk saját fotókkal, tekintsük meg Titkos Gábor fotóit a Nagy-Mánáról és környékéről: kattints ide.

Királyházára leérni gyorsan ment, beugrottunk a Tűzköves-forráshoz, ami kedvenc börzsönyi forrásom. Egy sziklafal alatt fakad és egy mesterségesen kimélyített, négyzet alakú kicsiny medencében gyűlik össze a víz, majd onnan megint kifolyik és innen a kifolyótól lehet vizet gyűjteni a palackba. Marha jó hely. Őszinte leszek: a Bársony István-emléktáblát elfelejtettem leellenőrizni, megvan-e, milyen állapotban. Ez ciki. Hiába, a fáradtság, a szomjúság felülírja a kulturális beidegződéseket. Valószínűleg éhesen és szomjasan egy márvány Dávid-szobor mellett is simán elmennék.

Viszont az érdekes, hogy ez a forrás mennyire régi. 1930-ban már létezett, így látta az akkori grafikus:

Az emléktábla pedig 1910-es. Kérdés, hogy a Tűzköves-forrás ennél is régebbi-e. Mert ha igen, akkor ez a forrás több, mint 100 éves.

1966-ban pedig így nézett ki. Akkoriban percenkénti vízhozama fél lityó volt, most is kábé ennyi.

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://vosatka.blog.hu/api/trackback/id/tr111065075

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása