Van egy alapszabály, amit én is valami rovartani izében olvastam, de a tapasztalat is igazolta: kánikulában és különösen aszálykor elszaprodnak a darazsak. Az esős idő viszont nem kedvez a szaporodásuknak. Ez például tavaly nyáron szépen be is igazolódott. Azt gondoltam, hogy az idei nyár is szerencsés lesz, mert eddig hideg volt, és esett az eső, de úgy látszik nem eléggé. Azt, gondolom, nem kell ecsetelnem, hogy mennnyire utálom túrázás közben a darazsakat. Ráadásul a lódarázs kifejezetten veszélyes is, ha támad.
Ez a hír amúgy a Budai hg-ről szól, remélem, a Börzsönyben jobb a helyzet. Amúgy utolsó két túrámon a Börzsönyben nem találkoztam darazsakkal.
Az idei nyár különösen kedvezett a darazsak zavartalan szaporodásának és fejlődésének, ezért a Pilisi Parkerdő Zrt. fokozott elővigyázatosságra kéri az erdei túrára indulókat.
A társaság csütörtöki közleménye szerint a Pilisben és a Budai-hegységben a hetek óta tartó kánikulában meglepően nagy számban nagyméretű lódarázzsal és a kisebb kecskedarázzsal találkozni. Szinte naponta fordul elő darázscsípés az erdei munkások körében, a darazsak nem egyszer kifejezetten agresszívan viselkednek.
A Pilisi Parkerdő Zrt. ezért arra kéri az erdei kirándulást tervezőket, hogy mielőtt elindulnak, orvosuknál tájékozódjanak a darázscsípés kezelésével kapcsolatban. Különösen fontos ez a csípésre érzékenyek esetében.
Az erdészet szerint a darázscsípés kockázata minimálisra csökkenthető ha a túrázók csak a kijelölt turistautakon közlekednek. Ott, ahol nem bolygatják a növényzetet, így a darazsakat sem. Nem szabad fa-, szikla- vagy mesterséges üregekbe nyúlni, hiszen a darazsak szívesen építik a fészküket ezekre a helyekre.
A túrázóknak érdemes vizet tartaniuk maguknál, ami a darázscsípés esetén is rendkívül fontos. Erre a célra a zselés jégakku is jól használható - emlékeztet a kommüniké, amely kitér arra is, hogy a veszélyes időszak vélhetően az időjárás hűvösebbre, illetve csapadékosabbra válásáig tart, az őszi időszakban a darazsak ugyanis már nem olyan aktívak.
Forrás: MTI