mirko vosátka

Ihatók-e az erdei források?

2009. április 04. 22:15 - mirko vosátka

Nekünk a forrásból ivás épp annyira hozzátartozik a túrázáshoz, mint a kaptatás az emelkedőn, vagy a falatozás az elemózsiából, a fák, madarak, meg a túra végén a falusi kocsma, és a vonatozás. Amikor csak lehet, iszunk is forrásokból, ha működnek. Soha nem volt még semmi bajunk (lekopogom). A dolog másik fele meg az, hogy a forrásoknak története van. Vannak, amelyeket szervezett turisták építettek ki, tartottak rendben, és neveztek el a turistatörténelem különböző korszakaiban, a háború előtti időkben, vagy '45 után. Vannak, amelyeket ugyan nem a turisták építettek, de a 80 évvel ezelőtti túrakalauzokban már említve vannak. Sőt, a Tűzköves-forrás (Börzsöny - Királyháza) emléktáblája 1910-es, szóval majd 100 éves forrásról van szó, tán még régebbiről. Persze sok ezek közül a kiépített források közül pusztul, vize ihatatlan, elposványosodott, vagy már elapadt. De van néhány, amelyet az erdészet továbbra is rendben tart. Szóval a forrás az hozzá tartozik a táj történetéhez.

Sporttársunk, Skeramajom hívta föl a figyelmemet egy cikkre, amely a pilisi és gerecsei források szennyezettségéről, ihatóságáról szól. Sajna, a hírek rosszak, még szerencse, hogy mi főleg a Börzsönybe járunk, így "ha nem tudom, nem fáj"-alapon, azokból vígan ihatunk. Az adatok azért is meglepőek, mert az ember azt várná, hogy minél messzebb esik egy forrás a lakott területektől, annál biztonságosabb, annál tisztább a vize. A cikk adataiból viszont az olvasható ki, hogy ez nem teljesen így van, az esztergom környéki szőlők forrásai közül jó néhány iható, míg mondjuk az erdei Makó-forrás szennyezett.  

(Na most felmerült bennem a kérdés, hogy például a Természetbarát-forrás, ami a Nagy-Hideg-hegy alatt van, de azért nagyon magasan, no, az mennyire lehet szennyezett? De ez a kutatás csak a pilisi források egy részét vizsgálta.)

A cikk ezen, vagy ezen a linken olvasható. De mivel az Esztergom portál tapasztalatom szerint az utóbbi időben elég rapszódikusan volt elérhető, ezért ugrás után olvasható az idekopizott változat.

Ivóvíz–e a tiszta forrás?
Természetes kútvizek nyomában
2008.11.10.

Az illetékes hatóságok időről időre bevizsgálják a környék turistaútjai mentén található kutakból és forrásokból fakadó vizet mind biológiai, mind kémiai szempontból. A Dorogi, Esztergomi Kistérségi Intézetnek köszönhetően a közelmúltban elvégzett vizsgálati eredményeket oszthatjuk meg olvasóinkkal, melyből kiderül: némely forrás vize csak forralás után lenne iható, mások pedig a vegyi szennyezők miatt egyáltalán nem. A még mindig tartó őszi kirándulószezonban jó mindezekkel tisztában lenni.

 A vizek minőségének meghatározása mintavételből valamint laboratóriumi, bakteriológiai és kémiai vizsgálatokból, és a vizsgálat során mért adatok értékeléséből áll. A vizsgálati jegyzőkönyvben a megjelölt értékek mellett a szennyezettség mértékét a „nem kifogásolt”, a „kifogásolt”, illetve a „nem elfogadható” minősítéssel jellemezték.
A közelmúltban vett vízminták vizsgálatának eredményei alapján azt állapították meg, hogy az Esztergom környéki külterületi utak mentén lévő kutak, illetve a kirándulóhelyeken, a Pilis, a Visegrádi- hegység és a Gerecse hegyeiben fakadó források vize nagyrészt bakteriológiai szempontból szennyezett. A kémiai paraméterek közül pedig leggyakrabban a nitrát- és a nitritértékek miatt kifogásoltak.
A szennyezettség oka a források felszínre törésének helyétől, és a kutaktól távolabbi területeken történő háttérszennyezés, amely mezőgazdasági és állattenyésztési tevékenységből, helytelen trágya- vagy szennyvízkezelésből, illetve tárolásból származik, de előfordulhat az is, hogy a víz tiszta lenne, ám a forrás és kút műtárgyai elhanyagoltak, és a csövekben szaporodtak fel a szennyező baktériumok, mikroorganizmusok. Erről egyébként a megfelelő táblák kihelyezésével kell tájékoztatni a források és kutak kezelőinek az arra járó, szomjas turistákat.

Mikroorganizmusok hada a vízben
Bakteriológiai kifogásoltság esetén a források, kutak vize nem ivóvíz-minőségű, azaz közvetlen fogyasztásra nem alkalmas, viszont megfelelő ideig történő forralást követően fogyasztva nem jelentenek veszélyt az egészségre.
A mikrobiológiai vizsgálat során „indikátorcsoportokat” is keresnek a vízmintában, melyek jól kimutatják a szennyezettséget. Ilyenek a coliformok, ezen belül az Escherichia coli, az enterococcusok, illetve a Pseudomonas aeruginosa.
Az Escherichia coli törzsek a normál bélflóra domináns tagjai, ezért tehát az ivóvízben való jelenlétük fekális szennyezettségre utal. A székletmaradványokkal való fertőzöttség a leggyakoribb, és ezek kimutatása elengedhetetlenül fontos, mivel forralás nélkül történő fogyasztása betegséget okozhat. Az enterococcusok egy része szintén a bél normál flórájához tartozik. Jelenléte azt jelzi, hogy valamiféle külső forrás, például csőrepedés, vagy szivárgás során bekerülő talajvíz, vagy szennyvíz fertőzi a vizet. E két baktérium-csoport együttes kimutatásával nagyobb biztonsággal lehet meghatározni a víz fekális szennyezettségét.
A Pseudomonas aeruginosa törzsek jelenléte a megfelelő tisztítási procedúrák hiányosságaira, hibájára utal, ugyanis ez a kutak vezetékeiben, illetve a vízzel érintkező műtárgyakban tartósan letelepszik, sőt akár utószaporodást is mutathat.
A rutin laboratóriumi vizsgálatok során ezen kívül meghatározzák még az összcsíraszámot 22, illetve 37 Celsius-fokon, amely egyfajta állapotjelző, ami annak kimutatására szolgál, hogy történt-e valamilyen nagyszabású változás az adott vízmintavételi helyen.

Kékítő rém: a nitrogén
A kémiai paraméterek kifogásoltsága esetén forralással sem lehet javítani az értékeken. A vegyszerekkel, különösképpen nitrittel (NO2) és nitráttal (NO3) szennyezett kutak, források vizének fogyasztása, illetve főzéshez történő felhasználása ellenjavallt, csecsemők és beteg időskorúak számára pedig akár életveszélyes is lehet.
A nitrogén különböző formában létezik a környezetünkben, amelyek egymássá alakulhatnak, ahogy a nitrogén belekerül a körforgalomba. A nitrátok magas koncentrációja veszélyes lehet az egészségre, főleg a születendő csecsemők és a kisgyermekek számára. A nitrogén sokféleképpen bekerülhet a környezetbe: használják műtrágyaként, növényvédő tápszerként, az állatfarmok és a hulladék anyagok feldolgozása is jelentősen hozzájárul keletkezéséhez, illetve természetesen is bekerül a környezetbe az elhalt állatok és növények maradványaiból. A földben a baktériumok a nitrogént nitráttá alakítják át, amely hasznos a növények számára, hiszen nitrát formájában szívják fel a nitrogént. Könnyen és gyorsan oldódó anyagként azonban az ammónia, a nitrit, a nitrát megjelenik a vízben, így bekerülhet a források, kutak vizébe, illetve az innen származó ivóvízbe is.
A nitrátot a bélcsatornában lévő baktériumok nitritté alakítják, amely oxidálja a vörös vérsejtek hemoglobinjában található vasat, így methemoglobin jön létre. A hemoglobin ezen formája képtelen az oxigén szállítására a vérben, így methemoglobinémiának nevezett, a bőr elkékülésével járó állapot alakul ki. A felnőtt szervezetek képesek a methemoglobin gyors visszaváltoztatására, a hat hónaposnál kisebb csecsemők és az idősek viszont nem, ezért „kék bébi szindrómának” is nevezik a jelenséget.

Tiszta forrás, vagy veszélyes víz?
A kellemesnek ígérkező novemberi hétvégék igazán jó alkalmat teremtenek a kirándulásra, az őszi erdő csodálatos színeiben való gyönyörködésre és az avar rugdosására. A turistautak mentén mindig találunk egy-két forrást, melynek eredendően tisztának gondolt vizéből általában iszunk is, sőt útravalóval is megtöltjük kulacsainkat. Lássuk, hogy melyik kútnál tehetjük ezt meg nyugodtan, és hol nem tanácsos a vízből fogyasztani.
Esztergom környékén nyugodtan olthatjuk szomjunkat a Vaskapu alatt fakadó Barti-forrás, a Holop-kút és a Galagonyás-dűlőben lévő Csurgó-kút vizével. A 11. számú főútról a Kettős-pince felé vezető úton lévő Vadvirág-kút vize az Escherichia coli-szám és nitrát-, nitrittartalom miatt nem elfogadható, a telepszám és a coliformszám miatt pedig kifogásolt minősítésű. A Szent János-kút vize szintén a telepszám és coliformszám szerint kifogásolt, a Diósvölgyi-forrás pedig az Escherichia coli szám miatt nem elfogadható, coliformszám miatt pedig kifogásolt.
Pilisszentléleken a Szentlélek-forrás vize az Escherichia coli szám miatt nem elfogadható, illetve coliformszám miatt kifogásolt, a Nagyboldogasszony-forrás és a Hoffmann-kút pedig egyaránt a coliformszám miatt kifogásolt minősítést kapott.
Dömösön a Rám-szakadék felé vezető, igen forgalmas út mentén fakad a Kaincz György-forrás, melynek vize az Escherichia coli szám miatt nem elfogadható, a coliformszám miatt pedig kifogásolt. A Miklós-forrás és a Makó-réti forrás vize a benne lévő coliformszám miatt kifogásolt, utóbbi ráadásul az Escherichia coli szám miatt nem elfogadható minősítésű.
A Gerecse vidékén szintén nem találtak olyan természetes vízlelőhelyet, amelyben sem egészségre ártalmas baktériumok, sem pedig vegyszerek nem voltak.
Bajóton a Lurdi Barlang-forrás a nitrit- és nitráttartalma miatt nem elfogadható, a Fő út mellett található forrás pedig a coliformszám miatt kifogásolt.
Bajnán a közkutak vize egyáltalán nem alkalmas fogyasztásra. A Szilva-kút nitrát- és nitrittartalma, illetve Escherichia coli száma miatt nem elfogadható, a coliformszám és a szulfáttartalom miatt pedig kifogásolt. A Páskomi közkút szintén nem elfogadható a nitrát- és nitrittartalma miatt, és kifogásolt a telepszám és coliformszám miatt.
Csolnokon a Diófa úti forrás vize az Escherichia coli szám miatt nem elfogadható, a telepszám és a coliformszám miatt pedig kifogásolt minősítésű. A Rendezvényparkban fakadó forrás egyáltalán nem alkalmas fogyasztásra a benne lévő nitrát, nitrit, illetve Escherichia coli miatt, de kifogásolt a telepszám és a coliformszám is.
Tokodon a Nagyvölgyben lévő közkút vize sem alkalmas a fogyasztásra: nitrát- és nitrittartalma miatt nem elfogadható, a telepszám, a Pseudomonas aeruginosa szám és coliformszám miatt pedig kifogásolt minősítést kapott. A Kisvölgy-közkút vize egy fokkal jobb, ez csak a telepszám, a coliformszám és a szulfáttartalom miatt kifogásolt minősítést kapott.
Nyergesújfalun a Hészoba-forrás vize a coliformszám miatt kifogásolt.

11 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://vosatka.blog.hu/api/trackback/id/tr961046628

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

skeramajom · http://skeramajom.blog.hu 2009.04.06. 18:08:17

Örülök, hogy jó témát adtam. :) Azért a sporttársat hagyjuk. A túra számomra nem sport, hanem szórakozás, kalandozás, felfedezés, móka, kacagás. Én csak egy egyszerű skeramajom vagyok, aki nem bír a fenekén ülni és állandóan mehetnéke van :)

mirko vosátka · http://vosatka.blog.hu 2009.04.06. 19:06:18

ja, de a sport, meg a "szórakozás, kalandozás, felfedezés, móka, kacagás" nem zárja ki egymást számunkra. mi sem azok a tipikus teljesítménytúrázók vagyunk :D

de mivel a testmozgásról és az egészségről is szól a dolog, ezért sport is.

egyébként a "sporttárs" szó maga csak egy vicces szóhasználat, olyan, mint a kartárs, nem kell ennyire komolyan venni :))

fruttipapir 2009.04.22. 00:34:23

Én március végén kellemetlen ténnyel szembesültem Dobogókőn, miután lazán- tényleg- megtettem a magam kis 10,5 km-ét, Piliszszentlélek kitérővel, hogy vártam, majd lesz egy jó kis forrás, vagy kút a célnál...

A kút vagy el volt zárva, vagy kiszáradt...mindenesetre nagyon vacak volt szembesülni azzal, hogy nincsne víz. (magammalvittem persze egy kulaccsal, de nem hittem volna, hogy nem lelek ivóvizet a kútban ...ami olyan flancosan ki lett építve..)

viztisztitas · http://www.egeszseges-ivoviz.hu/ 2011.01.29. 12:20:21

Szerintem jobban ihatóak, mint pl.: a csapvíz

Asidotus 2011.02.01. 10:40:56

Bükkben szerintem ihatóak a karsztforrások.
A legjobb íze a Szalajka-forrásnak van, közvetlenül a völgy legvégén.
Lejjebb, a patakokból már nem feltétlenül innék, csak ha rá lennék szorulva, de a bükki karsztforrások szerintem biztonságosak. Biztonságosabbnak gondolom őket, mint a vezetékes vizet vagy ásványvizeket.

mirko vosátka · http://vosatka.blog.hu 2011.02.02. 23:08:53

@Nűnű: a bükkiek sztem is! a szalajka forrás vizét imádom! nagyon finom!

zozi2021 2011.04.22. 18:54:01

Üdv: Segítséget kérnék,1978-ban Gyékényes,Zákány,Somogybükkösd között Vázsony közelében az erdőben forrásvizet ittam /még élek/de a helyre már nem emlékszem pontosan.

zozi2021 2011.04.22. 19:02:58

Zala megyében,Homokkomáromban a kéktúra közelében a falura néző legszebb kilátást biztosító dombot az ott lakó lekerítette a fiamnak ezt sem tudtam megmutatni,ahogy a templom mögött sem lehet látni Nagykanizsát Itt csak néhány fát kellene meg metszeni.
Aki a közelben jár hívjon 30/5169394
küldhetek képeket is.

mirko vosátka · http://vosatka.blog.hu 2011.04.23. 13:09:54

@zozi2021: Üdv! sajna nem vagyok ismerős azon a környéken, talán valaki más ismeri a helyet és válaszol ide.

szia

mirko

zozi2021 2011.04.23. 16:36:40

@mirko vosátka: Két hét múlva megyek keresni hozok mintát 6000-ért bevizsgálják aztán megjelölöm a helyet.

ljubityel 2017.04.03. 13:02:44

Börzsöny, Természetbarát-forrás/Kettős-kút, a Rakodó alatt, KO-ön. Nagyon szépen foglalt, finom, iható víz.