mirko vosátka

Dorog-Piliscsaba - Kéktúra 01

2008. február 16. 15:46 - mirko vosátka

Nem is az az érdekes, hogy elkezdtük az Országos Kéktúrát, hanem az, hogy eddig nem kezdtük el. Szóval most úgy döntöttünk, belevágunk. És ebben az a legidegesítőbb, hogy ha végignézek cirka tíz év túrázásain, a 8-10 napos túrák útvonalait visszaidézem, akkor azt látom, hogy egy jó részét már megcsináltuk, csak nem pecsételtünk, a másik részét pedig már rég megcsinálhattuk volna, ha belevágunk. Úgyhogy a Kéktúra végigjárása egy igazi turistának csak annyiban jelent változást, hogy nem ötletszerűen megyünk ide-vagy oda, hanem a kijelölt szakaszokat kell felkeresni. Ja, és persze baromira meg kell szervezni az egészet, hol szakítsuk meg, hány kilómétert tervezzünk be egy napra, és így tovább.

A legdurvább az egészben a tömegközlekedés. A Kéktúra (hála az égnek) rengeteg kis falut érint, ahonnan délután 4-5 órakor elhúz az utolsó busz. Vonat nincs mindenhol, ugye. Az azért teljesen más, ha az ember a Börzsönyben, mondjuk Királyréten kési le az utolsó járművet, mintha egy párszáz lelkes kis faluban a Cserhát kellős közepén. Onnan nem lehet átsétálni a vonathoz. Szóval eddig úgy szerveztük a túrákat, hogy olyan helyre érjünk, ahonnan késő este is haza tudunk jutni, most viszont igazodnunk kell a kijelölt útvonalhoz és így az idióta menetrendekhez.

Kékjelzés:

Természetesen a Kéktúrát is tudományos alapon csináljuk, jól kitaláltuk, melyik évszakban hová menjünk. Az ilyen februári, kora-márciusi időben a fák még kopaszok, semmi élet, csak barnaság, meg szürkeség, úgyhogy ilyenkor kell azokat a szakaszokat letudni, ahol a tájnak nincsenek különösebb szépségei. Ezeket neveztük el mi "reszli-szakaszoknak". Egy Balatonfelvidék, egy Hollókő, egy Sirok-Kékes-Mátraháza nyilvánvalóan nem ilyen, viszont mondjuk a Dorog-Piliscsaba szakasz egy jó kis sétának pont megfelelő, de a táj nem fog megragadni egyedülálló szépségeivel, az tuti. Nem is beszélve a Bécsi út-Hűvösvölgy szakaszról... És még van pár ilyen. Amikor meg már kezd kitavaszodni, üvöltöznek a madarak, virágoznak a fák, meg robbannak a rügyek, és hosszabbodnak a nappalok, na, akkor érdemes alacsonyabb hegységeinket végiglátogatni: Cserhát, Vértes, Gerecse, esetleg Pilis, és a Börzsöny alacsonyabb szakaszai (Katalinpuszta-Nógrád, Kisinóc-Nagymaros). Arról nem is beszélve, hogy nyáron kell a magas hegységekbe menni, mert akkor ott jó hűvös van. Persze a legjobb lenne egészben végiggyalogolni az OKT-t, de hát kinek van erre két és fél hónapja?

Na, ennyit bevezetésnek. Most nézzük az első "reszli túrát", a Dorog-Piliscsaba szakaszt. Ebben a szakaszban egyedül az a jó, hogy az új Siemens Desiróval utazhatunk, a közönség előkelő, néha már túlságosan is. Egy Cserehátba, vagy cserháti faluba tartó vonaton egészen más figurák fognak utazni. Dorogon leszálltunk, a bakter ajtajára van kiakasztva a pecsét, pecsételtünk, aztán továbbhaladtunk. Ez egy volt bányászváros, ez onnan is látszik, hogy rögtön egy bányászemlékműbe botlottunk. Miután kievickéltünk az állomásról, egy-két kilóméteren keresztül még a városban haladtunk, majd elhagytuk azt is. Igen, ezt nevezzük mi reszli túrának. Városszéli silány akácerdőkben, szeméthalmok tövében vezet a kékösvény. Ez persze nem hiba, hiszen a kék folyamatos, tehát nem lehetett átugrani a szar részeket, mindenhol végig kellett vezetni, még az ilyen városszéli erdőkben is.

Dorogtól nincs olyan messze Kesztölc, na itt viszont már van látnivaló. Pont ezért, mi letértünk a Kékről, és bementünk a faluba megnézni a Pincesort. Előtte elhaladtunk az 1866-ban készült Szent Orbán szobor mellett, aki egy csomó szőlőfürtöt szorongat a kezében, szóval szimpatikus kis falu ez, nem értem, miért nem csinálnak belőle egy borzarándokhelyet, kábé úgy, mint Etyekből. Habár ezzel a gondolattal már tíz évvel ezelőtt eljátszott Laposa József, és tíz év alatt nem lett belőle semmi.

Ne feledjük, Kesztölc ősi bortermelő település, 1075-ös első említése is a vincellérekkel, meg a szőlővel kapcsolatos. Ráadásul a környezet is marha szép, akármerre nézünk, a Pilis mészkőszirtjei világítanak, úgyhogy pont jó kocsmavároska lenne ez a hely. Plusz a tót hagyományok. Nem kéne más, csak nyitott pincék, vagy legalább olyanok, amik hétvégén is nyitottak, aztán helyi kaják. Kábé két-három év alatt simán fölfutna az egész, végül is minden adott: nincs messze Pesttől és Esztergomtól, közelben rak le a Desiró, csak kell építeni Leányvártól egy szép sétautat, de közvetlen és gyors buszjárat is van Pestről, úgyhogy minden adott egy kocsmafaluhoz, amely Pestről szippantja el a piázni vágyókat. Ráadásul Klastrompuszta felé már önmagában is nagy a forgalom, szóval az eltartaná egy-két évig a kesztölci pincéket, borozókat, addig, amíg kifejezetten célállomássá nem válnak. Ja, és persze felfuttatáson nem azt értem, hogy építeni három drága, de szar éttermet, a kispénzűek meg dögöljenek meg...

 

Kesztölc egyébként az Ászár-Neszmélyi borvidék keleti szigetecskéje. De nem lehet sajnos folyóbort kapni, pedig kóstolnánk szívesen, és vennénk is. Igaz, nem is kérdezősködtünk a helyiektől, ami talán nagy hiba volt. Sajnos, mikor hazaértem, akkor néztem utána a neten, hogy van egy pincészet, ahol biobort termelnek és adnak is el folyóbort előzetes megbeszélés nélkül is. Hát erről most lemaradtunk, de talán visszatérünk később valahogy. De a Pincesorért már megérte letérni a kékről.

A fotósok és az esztétikai élvezet kedvéért direkt odabasztak egy alúmínium oszlopot:

Aranyosak ezek a népies szőlőfürt-motívumok:

Kesztölcről átsétáltunk az aszfalton Klastrompusztára. Hála a netnek, a Természetbarát szövetség honlapján kint vannak a pecsétek pontos helyei, úgyhogy nem kellett sokat keresgélni, a turistaházzal szemben a villanyoszlopon tényleg ott ücsörgött dobozában a fémpecsét. A pálos kolostor romjai feltárás alatt állnak, reméljük, majd egyszer látogatható lesz.

Szintén nem túl izgalmas, de azért ne panaszkodjunk, egy napsütéses februári napon igen kellemes út vezetett át Piliscsévre. Piliscsév egyébként egy hangulatos falu. Gyerekkoromban úgy tanultam, hogy faluhelyen mindenkinek köszönni illik, akár ismerjük, akár nem. Nos, nem minden faluban fogadják ám a köszönést. Piliscséven viszont mindenki vidáman köszönt vissza, szóval jó kis hely ez.

Chtulhu:

A faluból kivezető út volt a túra "legkeményebb" szakasza. Egy hossszú kaptató, ami nem volt túl meredek, viszont a talaj homok volt. Vagyis elég fárasztó rajta a járás. De azért ezt is leküzdöttük, méghozzá oxigénpalack és serpák nélkül, szóval Piliscsabán megérdemeltünk pár pohár becherovkát. Ugyanis a Piliscsaba-Piliscsév távolság sem túl jelentős, egykettőre bent voltunk a faluban. A pecsételőhely az állomáson van. Pénztár vasárnap délután ötkor már nem volt, de az iroda ettől még működött szerencsére, a bakter hölgy pedig már tudta, hogy mi járatban vagyunk, úgyhogy kedvesen mutatta a pecsétet. Mostmár csak a falu legközelebbi kocsmáját kellett megkeresni, ami úgy kábé 100 méterre volt az állomástól. Itt legurult egy pohár sör és pár becher, az elsőként megszerzett három pecsét örömére.

Visszatekintve Piliscsév felé:

 

És tekintetünket előre, a jövőbe szúrva - Piliscsaba felé:

Az az előfeltevés viszont bejött, hogy ez egy nem túl izgalmas reszli szakasz lesz, amit egy nem túl izgalmas, átmeneti hónapra kell beiktatni.

8 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://vosatka.blog.hu/api/trackback/id/tr76341622

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

fruttipapir 2008.02.17. 07:09:36

Szia Mirko !

Micsoda vendégeid vannak!

:)

Rég jártam erre..márhogy Nálad.

Rem. jól vagy!

Elkeserítő ez a sok plasztik mindenfelé..igaz.

fruttipapir 2008.02.17. 07:10:50

A képeid pedig igen jól illusztrálják a bejegyzést, grat!

Poltergeist kolléga is jól van ?

:)

fruttipapir 2008.02.17. 07:11:31

A fejléc nagyon tecc..

:)

(bocsánat az OFFokért)

mirko vosátka · http://vosatka.blog.hu 2008.02.17. 14:01:34

szia bóvica!

végre ide is kommenteltél :) már vártam :)

igen, mostmár van két újítás: vannak képmellékletek, meg az új fejléc. többek közt azért is jöttem el a blogtertől, mert itt egyszerűbb fejlécet csinálni.

poltergeist, ahhoz képest, hogy ő egy kopogószellem, sztem egész jól van :DD

de ezt a blogot már csak én viszem. viszont nézd meg ezt:

laolambada.blog.hu/

fruttipapir 2008.02.21. 06:44:29

:)
Rögvest meglesem.

Ejnye, ha annyira vártál, benézhettél volna.

Meg van egyéb módja is..a figyelemfelhívásnak,csak az nem az erősséged . :))

A vendégeket tudod azé' emlegettem, mert én nem bírom W-t, de ez egyéni szoc probléma.

fruttipapir 2008.02.21. 06:45:17

A fejlécben a lány teljesen olyan, mint....:)

(pirul)

:)

velmokata 2008.03.04. 16:19:32

Kedves Miro!

Köszönet a Kesztölcről leírtakról, s az ötletekért amely jó lenne ha megvalósulhatna, de sajnos erre jelenleg egyedül vagyunk kispincészetünkel. De mi itt vagyunk és szívesen látjuk az errelátogatókat.
Köszönet a linkért.

Üdvözlettel; Sazbóné Velmovszki Katalin
Bencekúti Pincészet, Kesztölc

mirko vosátka · http://vosatka.blog.hu 2008.03.05. 13:15:11

Kedves Velmokata!

Remélem egyszer lesz ebből valami. Minden borszerető embernek ez az érdeke :))

Köszönöm a hozzászólást, és remélem mihamarabb el tudok látogatni a pincészetükbe.

mirko
süti beállítások módosítása